Reisinger János - Hogyan evangélizált Jézus?

Reisinger János – Hogyan evangelizált Jézus?

A prédikáció elhangzott 2013.06.29-én a székelyjói Bibliatáborban.

A könyv, aminek az átvételét most már csak otthon szorgalmazhatjuk, a második nagy részben, a Kit küldjek el, ki megy el nékünk? c. könyv második nagy részében, hogy Jézus hogyan evangelizált, ez 20 pontba van sűrítve. Én ebből a 20 pontból csak hármat szeretnék kiemelni, de bízom abban, hogy át fogjátok tanulmányozni a többi tizenhetet is. Hogyan is evangelizált Jézus? Hogyan közeledett az emberekhez? Mit mutatott be először, másodszor, harmadszor? Mi volt a sorrend? Hogyan építette fel útjait? Micsoda tervszerűség nyilvánult meg ezek kiválasztásában is. Amit Jézus először hangsúlyozott, mit gondoltok, mi volt ez? Mivel kezdte Jézus állandóan a tanításait? Legtöbbször mivel indította a tanításait? - Mihez hasonlítsam az Isten országát? Milyen példázatokkal példázzam azt? - Jézus első és legfőbb szándéka az volt, hogy Isten lényéről valóságos, hiteles képet nyújtson az embereknek.

Miért van ezen a Földön ezredévek óta, és ma is olyan sok probléma? Most ugye mi a kisprófétákat tanulmányoztuk, felhívom a figyelmeteket Hóseás könyve 4. fejezet első versére. Rendkívül fontos bibliavers ez. Miért van ezredévek óta annyi probléma? Ma is, miért van olyan sok probléma a világon? Miért nincs igazság? Miért nincs szeretet? Mert nincs Istennek ismerete e Földön. A bibliaverset nagyon jól meg kell jegyezni. Sok ember panaszkodik erre, hogy, hát nincs igazság ezen a világon. Nem szeretnek engem. Nem figyelnek rám. De miért nincs igazság? Miért nincs szeretet? Mert nincs Istennek ismerete a Földön.

Jézus első és legfőbb célja az volt, hogy Istenről hiteles képet nyújtson az emberiségnek, s nekünk is ez az első és legfőbb célunk, hogy mi megismertük-e a mi Mennyei Atyánkat, tudunk-e róla beszélni, és tudunk-e úgy beszélni valóban, mint Jóságos Atyáról, mint a Teremtőnkről és a Megváltónkról. Jézus alkalmazott Istennel kapcsolatban egy nagyon fontos jelzőt. Ez a főpapi imájában található. János 17. fejezet 3. versében. Hogy megismerjenek Téged, az egyedül igaz Istent. Megkérdezem tőletek, miért olyan nagyon fontos jelző ez, hogy egyedül igaz Isten? Azért, mert a világon nagyon sok istenkép van forgalomban. Igaz, hogy az elmúlt 200 év az ateizmus jegyében telt el nagymértékben. De mióta világ a világ, az Ördögnek alkalmasabb eszköze hamis istenképek gyártása. A mi korunk azért rendkívüli kor, mert a mi korunkban összecsapnak a hullámok, egyrészt az ateizmus hullámai, másrészt pedig a hamis, torz istenképek hullámai, és ezek öntik el a világunkat. Megismerjenek Téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.  Jézusnak ez volt a legfőbb szándéka, az egyedül igaz Isten bemutatása. Melyik Jézusnak az a beszélgetése, amit a legfőbb missziós beszélgetésnek nevezhetünk? - Így van, a samáriai asszonnyal való beszélgetés. Azon túl, hogy először vizet kért az asszonytól, mi volt az első dolog, itt is nézzük meg: Mi volt a legelső dolog, amit Jézus kiejtett a száján? Mikor először kérte az asszonyt, hogy: Adj innom! Az asszony kifejezte a csodálkozását, hogyan kérhetsz inni zsidó létedre, amikor én samáriai asszony vagyok. Mit mondott ezután Jézus? – Ha ismernéd az Isten ajándékát, és ki az, aki tőled vizet kér, te kértél volna, és adott volna néked élő vizet ingyen. Jézus első szava az Isten ajándékáról szólt. Megkérdezlek benneteket, hogy ma nagy tömegek, az emberiség legszélesebb rétegei, az első gondolatukkal erre emlékeznek Istennel kapcsolatban, hogy Istennek ajándékai vannak? Nem méltatlankodnak? Nem követelőznek? Nem elégedetlenek az Istennel szemben, hogy az Isten nem azt adja meg? Ha Isten van, akkor miért nem teszi meg? Ha Isten létezik, akkor miért, miért? Isten ajándékairól ki beszél? Ezért volt nagyon szép példa az a táborunk idején, ugye tegnap hangzott el, hogy még szibériai fogságban is minden nap meg lehet számolni az Istennek legalább két ajándékát, amiért hálát lehet mondani. Ugye emlékeztek erre a szép példára. Amikor fölkelünk reggel, akkor ne gyorsan, sietve, loholva álljunk neki a napunknak. Emlékezzünk meg az Isten ajándékairól. Tudatosítsuk azt, amit Pál így mondott a Filippi levél 4. fejezetében, hogy minden kérésünket már hálaadással terjesszük az Isten elé. Van miért hálát mondanunk. Mi volt a legszebb hasonlat, a legszebb jelkép, amit Jézus használt a Mennyei Atyával kapcsolatban? Maga ez is csodálatos, hogy Mennyei Atya egyébként, beszél róla az Ószövetség is már, de mit gondoltok, hogy melyik a legmegragadóbb hasonlat  vagy jelkép, amit Jézus használt a Mennyei Atyával kapcsolatban? Atya, magvető, szőlőműves. János evangéliuma 15. fejezet 1. versében, az én Atyám a szőlőműves, mi vagyunk a szőlővesszők, Jézus a szőlőtő, de ki végzi a legtöbb munkát a szőlővel? A szőlőtőke? A szőlőműves. Jézus ilyen finom hasonlattal terelte a mi figyelmünket, arra, hogy igen, Ő eljött a Földre, óriási munkát végzett értünk, mind a mai napig óriási munkát végez értünk, és az életét is adta értünk, de még ennél is többet végez az, aki Őt küldte. Ő a szőlőműves, Ő a szőlőtő, mi vagyunk a szőlővesszők. Ha valaki az Ószövetséget komolyan veszi, s most már rögtön a második dologra térnék, hogy a Mennyei Atya után miről tett bizonyságot Jézus. A Mennyei Atyát, hogyan foglalja össze az Ő személyét  a legrövidebben az Ószövetség? Nem is csak egy jelképet, egy mondatot szeretnék Nektek idézni, a 11. zsoltár 7. versét. Az Úr igaz, igazságot szeret, és igazak látják az Ő orcáját.

A második dolog, amiről Jézus bizonyságot tett, Isten lényéből következően, Isten lénye mellett, hogy Isten igazságos. És a mi életünket is igazságra alakította, és senki ember itt a Földön  boldog nem lehet, ha igazságtalan. Ha igazságtalan vagy, ha a legkisebb igazságtalanságot is megengedet magadnak a hétköznapokban, nem leszel boldog. Mit mond a Biblia, hogy mi az igazságtalanság?  Az igazságtalanság: bűn. A bűnnel együtt lehetsz boldog? Nem lehetsz. Isten azért teremtett bennünket, hogy boldogok legyünk, és Isten ezt fenntartja még a bűnnel fertőzött világban is, hogy boldoggá tud bennünket tenni. De milyen úton tud boldoggá tenni? Az igazság útján. Ha keressük az igazságot, ha elérjük az igazságot, és gondoljátok meg, hogy Jézus micsoda nagy kijelentéseket tett az igazságról, amelyek nagyon jók lennének, ha a mi szánkon is többször megfordulnának. Mit mondott Jézus Pilátus előtt? Én azért születtem, és azért jöttem el erre a világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. S aki az én igazságomból való , hallgat az én szómra, János 18, 37.  Hogy a mi fellépésünknek is ez, ez kell lennie hogy mi az igazság útján jövünk. Mi igazságot hirdetünk. Így mondja Pál, a II. Korinthusi levél 4. fejezet 2. versében, mi a nyilvánvaló igazsággal kelletjük magunkat. Minden ember lelkiismeretének az Isten előtt. II. Korinthus 4.2. Mi az igazság útján jövünk, és az embereknek szeretnénk azt elmondani, hogy lehettek boldogok, lehettek megelégedettek, élhettek békés életet, de ez az igazság megkerülésével lehetetlen. Nem mondjuk először az embereknek, de ebben a mondatban mi van benne? Hogy mi sajnos hazugok vagyunk. Minden ember hazug. Mi sajnos az igazságtalanságok útjait jártuk. De amikor az Isten megtalál bennünket, akkor szeretne kivezetni bennünket az igazság útjára. Jn. 8, 32.  Ha megismeritek az igazságot, az igazság szabadokká tesz titeket. Akkor kapjuk vissza az életünket, a szabadságunkat, amikor megismerjük az igazságot. Látjátok a világ erre nem képes. A világ azt mondja: Adjanak szabadságot minden embernek! De többet nem tud tenni, és még örülünk, hogyha ezt teszi, hogyha azt mondja, hogy mindenkinek adjatok szabadságot. De a szabadság önmagban,nem vezet el az igazsághoz. Nem a szabadság vezet el az igazsághoz, az igazság vezet el a szabadsághoz. Jézus ezt világosan hangsúlyozta, hogy az igazság szabadokká tesz titeket. De Jézus az igazságról nem vitatkozott. A mi advent közösségünknek, kb. az első világháború óta az egyik legnagyobb kísértése, hogy más felekezetekkel vitatkozzék. Én megismertem idős adventistákat, akik bemutatták azt, hogy hogyan kell egy más felekezetű embert, hogy úgy mondjam, térdre kényszeríteni. Okosan, logikusan megcáfolni, körbefogni, és megmutatni a teremtéstől az újjáteremtésig, hogy mi tudunk mindenkinél a legjobban mindent. Emlékeztek ilyenre a Bibliából, hogy Jézus elkezdett volna hosszantartó vitákba elegyedni? A legsúlyosabb vitái a farizeusokkal voltak, János evangéliuma ezeket följegyzi, de ott mindig valami konkrét dolgok kitisztázásáért ment a dolog, nem valami eszmei, elvi igazságoknak az így hányjuk így vetjük jellegéért. Jézus világosan hirdette az, hogy az igazságot Isten minden emberben meg akarja szólaltatni, a legegyszerűbb, a nem vallásos emberekben is. Jézuson kívül senkit nem ismerünk a világtörténelemben, aki ezt olyan világosan kimondta, mint ő a Máté 7, 12-ben. Mi ez a Máté 7, 12. Miért mondjuk, hogy ez a Biblia aranyigéje? Amit akartok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, mindazt úgy cselekedjétek azokkal, mert ez a törvény és ez a próféták. Tehát Jézus kimondta, hogy a lelkiismeret által a Szentlélek minden egyes embert el tud vezetni az igazságra. A legnagyobb törvény a lelkiismeret törvénye. És aki komolyan veszi a lelkiismeretét, el fog jutni odáig, amit a János 17, 17 mond, hogy a Te igéd igazság. Tehát Jézus így tett bizonyságot az igazságról. Jézus a Mennyei Atya után bizonyságot tett arról, hogy a Mennyei Atya jellemének legcsodálatosabb vonása az igazság és szeretet egysége. Az igazság és szeretet egységéről tett bizonyságot Jézus úgy, hogy Pál apostol ezt megértve, így mondja az I. Timóteus levél 6. fejezet 11. versében: de te Ó Istennek embere, kövessed az igazságot, az istenfélelmet, a hitet, a szeretetet, a szelídséget, és a békességes tűrést. Ez a mi utunk. És erre az útra szeretnék elvezetni minden ember, és ezért nekünk az igazságról világosan, egyértelműen kell bizonyságot tenni, nem is annyira csak, mint elvi igazságról. Gyakorlati igazságról. Sugalljuk ezt az embertársainknak, ha te az életben igazságos vagy, ha a legkisebb dologban is feddhetetlen, becsületes vagy, akkor már elkezdtél Isten útján járni. Miért állította elénk Jézus a gyermekeket? A gyermekek őszinték, egyszerűek, el tudnak fogadni, és hogyha nem az igazság szólal meg, rögtön megjegyzik, hogy ez hazugság, vagy, ez nem így van. Az igazság útja vezet az Istenhez, és Jézus ezt a lelkiismerettől az igéig, az élet számtalan területén bemutatta.

De a harmadik dolgot is hadd hangsúlyozzam, hogy miközben Jézus az igazságról beszélt, az Isten országának, az igazságának a törvényeiről beszélt, Jézus nem felejtkezett meg arról, hogy az igazság szerint , mindannyian elítélt emberek vagyunk. Mert igazságtalanok vagyunk. Mert az életben tévedünk, bűnöket követünk el, nem lenne jogunk élni, a nem tudom hányadik bűnünk után.De Jézus világosan feltárta az embereknek azt, s olyan csodálatosan beszélt erről, hogy ő azért jött a világra, hogy úgy vezessen vissza az igazság útjára bennünket, hogy bűnbocsánatot adjon, hogy az életét adja értünk, hogy a bűneinkért feláldozza önmagát. Kinek beszélt erről először Jézus? Nikodémusnak. Milyen megragadó szavakkal beszélt? Hogy felemelte Mózes az érckígyót a pusztában, úgy kell az ember Fiának is felemeltetnie. Micsoda hasonlat! Az érckígyóhoz, a Sátánt jelképező érckígyóhoz hasonlította magát. Mert ahogy a Mózes érckígyójára valaki feltekintett, hittel tekintett fel, az életben maradt a lázongása, a bűnei ellenére. És Jézus ehhez, a Sátánt jelképezte rézkígyóhoz hasonlította magát, s az mondta, hogy neki is úgy kell felemeltetnie. Emlékeztek rá, hogy amikor Nikodémusnak beszélt először erről, de amikor a tanítványainak először erről beszélt, mi volt erre a válasz? Mentsen, mentsen Isten téged Uram, Veled ilyen nem történhet meg, mondja ugye Péter. Te, te fogod adni az életet, te,te,  téged árulnak el, téged feszítenek meg, ilyesmi nem történhet meg veled. Jézus megragadóan beszélt arról, hogy az Ő életének a summája, emlékeztek Jézus gyakori kijelentéseire, hogy ezért az óráért jöttem a világra. Így megkülönböztette Jézus a küldetésében ezt az órát. Pedig Jézus mind a 33 és fél éve értékes óra volt, minden egyes nap és óra értékes volt, de a golgotai áldozatáról, mint az egyetlenegy legfontosabb dologról beszélt, hogy ezért az óráért jött a világra. Nekünk is sokat kell beszélnünk erről az óráról. Tapintattal, amikor az emberek ezt már el tudják fogadni, amikor már érdeklődnek effelől, de nekünk erről az óráról sokat kell beszélnünk. S engedjétek meg itt a három első dolog végigtekintése után, hogy elmondjam, hogy miért hoztam el ezt a festményt, amit Magyarországon is végigviszek az országon. Ezt egy nagyon híres magyar festő, Csontváry Kosztka Tivadar festette, 1903-ban, tehát 110 évvel ezelőtt. Az a festmény címe, hogy A fohászkodó üdvözítő. És ilyen festményt, ha lenne most egy nagy adventista festő, ő se festett volna. Olyan egyszerűnek látszik ez a festmény, de aki bibliai szemmel nézi, egyszerre fölfedezi a hallatlan mélységet, és ez a festmény talán mélyebben prédikált Jézusról, mint mi magunk. Itt van Mózes a Tízparancsolat két kőtáblájával. Mózestől a szemünk Jézushoz vezet, jelezve, hogy Jézus azért jött a világra, hogy azt tegye nyilvánvalóvá, hogy ki a Mennyei Atya, mi a törvénye, mi az Ő igazsága, és erre kéri az embereket, hogy: Emberek, hát ne éljetek önmagatok ellen. Hát éljetek úgy, ahogy az Isten kéri tőletek. Nézzétek meg, ezért nyúlik meg a két kar és a két kézfej főleg, mintegy az égbe nyúlik, ebből a gyönyörű szép kékből fehérbe váltó égbe nyúlik. Kéri az Isten segítségét, hogy el tudjam fogadtatni az emberekkel hogy ne önmaguk ellen éljenek. Az emberek önmaguk ellen élnek. Tehát ki…, hogy lehet fölébreszteni az embereket, hogy ne magatok ellen cselekedjetek, finoman az emberek felé fordítja a fejét Jézus, és fohászkodik. Fohászkodik az erőért a mennyből, és fohászkodik az emberekhez is, hívja az embereket.

Nézzétek meg a három emberi magatartást. Ez az embertömeg hallani sem akar Jézusról. Ez az embertömeg nem közelít Jézushoz. Futnak el előle. Nagyon meg vannak döbbenve, meg vannak botránkozva, mert nem azt kapják Jézustól, amit vártak. Mit vártak volna, talán pénzt, sikert, hatalmat, egészséget. Nem azt kapják. Jönnek el, távolodnak el. Van egy másik embertömeg, ez a jobb felső sarokban, ez a sok-sok ember megy a templomokba. De milyen érdekes templom ez. A templom tornyában egy fehér galamb éppen elrepülni készül. A galamb kinek a jelképe? A Szentlélek jelképe. El akarja hagyni a templomot, milyen templom, milyen gyülekező hely az, ahol el akarják hagyni az istentisztelet helyét? S a templom mellet van három, ilyen nagyon magas állvány. Először, amikor még nem foglalkoztam annyit a képpel, azt hittem, hogy ez a kálvária három keresztje. Amikor elmentem Pécsre, és megnéztem, meg megcsináltuk ezt a reprodukciót, ha közel jön valaki, láthatja, hogy ezen a három fölmagasított póznán három bálványszobor van, méghozzá állat bálványszobor. Micsoda kereszténység az, amelyből elmenni készül a Lélek, amely összeszövetkezik különböző bálványokkal. Miféle templomokba járnak az emberek, pedig ki van világítva, mennek is, előtte is állnak, bent is tartózkodnak, mi folyik itt? De szerencsére Csontváry idefestett két gyászruhába öltözött tanúbizonyságot, hogy egy kőlapra hajtják a fejüket, és a kőlap mögül egy gyönyörű cédrus növekedik  ki. A három választási lehetőség. Három választási lehetőségünk van. Az I. Korinthusi levél első fejezetében mondja Pál apostol, hogy a pogányok, a görögök bölcsességet követelnek, és az ő bölcsességüket nem kapják meg Krisztustól. Megbotránkoznak, és bolondságnak tartják ezt az egészet. Az ateista tömegek azt mondják, hogy engem Jézus nem érdekel, mit tud rajtam Jézus segíteni? A vallásos emberek, akik régen a zsidók voltak. A zsidók viszont jelet kívánnak. Nem bölcsességet, jelet kívánnak. És ez lenne a jel, egy egyszerű valaki? Milyen szépen ábrázolja egyébként, erről még nem is beszéltem, hogy vörös ruha, fehér ruha és kék zsinór. A vörös a szeretet jele, a fehér a tisztaság, az igazság jelképe, és akinek a jellemében a szeretet és igazság találkozik, a kék pedig a békességnek a jelképes színe. Ez Jézusnak a személyisége. Ezt akarja megosztani velünk Jézus Krisztus, a szeretet, az igazság és a békesség egyidejűségét. Micsoda csodálatos ajándék. De ez nem kell a görögnek, vagy az ateistáknak, mert bolondságnak tartják, az mondják, hogy mire megyünk vele. Nem kell a zsidóknak, vagy nem kell a nagy keresztény tömegeknek, ők inkább mennek a templomba, de hát ők is csak távolodó félben vannak Jézustól, nem csak az ateisták. Az ateisták erre jönnek Jézustól, ők meg amarra mennek Jézustól. Ki van Jézushoz a legközelebb? A két gyászruhába öltözött tanúbizonyság. Jelenések könyve tizenegyedik fejezete azt mondja, hogy az a két gyászruhába öltözött tanúbizonyság, ez az a két olajfa, amelyről Zakariás könyve 4. fejezete beszél, amelyről két héttel ezelőtt tanultunk a szombatiskolán. Mi az igazi vallás? Az Ó és Újszövetség kereszténysége. És miért van gyászruhába öltözve? Mert prófétikusan bemutatja a Jelenések könyve tizenegyedik fejezete, hogy a középkor során 1260 évig gyászruhába kellett elvégezniük a prófétálásukat, és amikor elvégezték a prófétálásukat, akkor egy mélységből feljövő fenevad kiemelkedett, nekik rontott, és úgy tűnt, hogy nem elég az 1260 évi gyötrelem, utána már teljesen megsemmisíti őket. Nem elég a torz vallásosság, ami a középkorban volt, jött annak ellenhatása, az ateizmus, és az ateizmus letörli őket a Föld színéről. S emlékeztek mi van Jelenések könyve tizenegyedik fejezetében? Életnek lelke adatott beléjük, nem törölte le őket a Föld színéről, egyszer csak fölemelkedett ez a két gyászruhába öltözött tanúbizonyság, és felmentek az égbe- felhőkbe, ennek az időszakát éljük most, amikor a Biblia egyre nagyobb fényességgel fogja beragyogni a világot, és a végső nagy evangéliumhirdetésben személyesen mindenkihez el fog jutni az Isten üzenete. S mi a Biblia lényege? Az Ó és Újszövetség, a két gyászruhába öltözött tanúbizonyság lényege az, hogy bizonyságot tesz arról, hogy Isten magára vette a mi bűneinket. Isten ártatlanul, méltatlanul magának tulajdonította azt, amit mi elkövettünk, ezért van itt ez a kőlap, ezért van itt ez a síremlék, mintegy Jézusnak a síremléke, aki az életét adta az emberiségért. De aki ezt megérti, hogy Jézus miért adta az életét, hogy miért nincs más módja a mi megváltásunknak, csak Jézus önkéntes halála. Annak az életéből fog kinövekedni egy új élet. Ez már egy más élet. Ez már egy fölfelé növekvő  és az egekbe belekapaszkodó csodálatos cédrus, s tudjátok ugye, hogy a Bibliában a cédrus is jelkép? Minek a jelképe? A cédrus, ami nagyon rossz, mostoha körülmények között is meg tud élni. Kevés vízzel is tud magasra nőni. A hit jelképe, amiről beszéltünk szintén a  bibliahetünkön, hogy a hitéletünket mi edzi meg a legjobban? A megpróbáltatás. A megpróbáltatás. Három választási lehetőséged van, lehetsz ateista, lehetsz a hagyományos szokáson alapuló vallásnak követője, és lehetsz személyes követője az Ó és Újszövetség hitének és vallásának, amely el fog téged vezetni Jézus Krisztushoz, elvégzi a munkáját benned, és a megtérés, az újjászületés tapasztalata által te új életet nyersz, és nősz egy másik világ, a mennyei világ számára. Jézus ezért jött a világra, hogy mindannyiunkat az ő országába, az Isten országába hívjon. Ilyen hatalmas a mi felelősségünk, és hogyha ezt egy magyar festő különösebb… –ismertbe a Bibliát Csontváry, sokat ír róla, de hát ahhoz képest, amit a mi népünk tud a Bibliáról, hát elenyésző keveset tudott róla, de itt van a Biblia lényege.

A Biblia lényege nem egy érzelmi vallásosság, nem egy föllelkesültség, a Biblia lényege, az Isten törvényeihez való visszatérés, az Isten parancsolatainak megtartása a Jézus Krisztus hite által, a szentek békességes tűrésével, Jelenések 14, 12, amiről tegnap  és tegnapelőtt beszéltünk. A Biblia lényege az Isten parancsolatainak megtartása, olyan hit segítségével, amely Jézusban is volt és működött, a szentek békességes tűrésével. A Jóisten segítsen bennünket arra, hogy innen, amikor hazamegyünk, akkor valóban felbuzduljunk egy olyan életre, olyan munkára, amiről itt beszéltünk. És ennek jegyében tartsuk a kapcsolatot egymással, ennek jegyében legyen ez a székelyjói kirándulásunk, illetve táborozásunk egy új életnek a kezdete. A Jóisten bennünket is megpróbált. De tán nem is olyan nagy megpróbálás volt, hogy nekünk nem volt ilyen szép napfényes időnk, az utolsó napunk ilyen szép. Közben nagyon sok eső esett, nagyon sok probléma adódott, de nem ilyen az egész élet? Nem mondta Pál apostol, hogy sok nyomorúságon kell nekünk az Isten országába eljutnunk? Mi se kívánjunk magunknak kellemes életet. Mi olyan életet kívánjunk magunknak, amelyben az Úr az erejét adja ahhoz, hogy győzzünk, és másokat is hívjunk az Ő országába. Ámen.