Szabó Katalin: A keresztről való tudomány, amely Isten hatalma

A mai alkalmunkon I. Kor. 1:18 - 31-ig tartó szakaszát szeretném elemezni.

Egyszerűen fogalmazott, ismert verssorokról van szó, mégis sok tartalommal bír. Két részre bontanám: Egyrészt beszél a kereszt tudományáról, amit Isten terve és gondolatisága képvisel, másrészt említi az okoskodásokat, amely meg az emberi elgondolásokat tükrözi. E két egymással ellentétes eszmeiséget ütközteti.

Azért választottam ezt a témát, mert olyan sokszínű a vallás és annyiféle irányvonal, elképzelés van. Szükségét érzem, hogy újból, és újból felelevenítsük és rögzítsük a megismert igazságokat, mert hamis tanítások és hamis eszmék bennünket is félre vihetnek.

Most pedig olvassuk el az I. Kor. 1: 18- 31 –et ( A Károli  Biblia 195. o.)

Nincs új a nap alatt. A keresztről való tudományt ma is sokan bolondságnak mondják, de az Istennek hatalma. Hányszor halljuk, hogy a hit a gyenge ember fogódzkodója. Alapvetően nem rossz vélekedés, mert valóban a hit az, ami megerősít: "Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened, megerősítelek, sőt megsegítlek és igazságom jobbjával támogatlak" Ésa: 41:10.  Ilyen ígéretet kapnak Istentől a benne hívők. 18. vers: „A keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje”. Ha röviden szeretnénk megfogalmazni, hogy mi valójában a kereszt tudománya, akkor lapozzuk fel a Jelképek lexikona 146. oldalán Reisinger János jelképértelmezését, ahol azt írja: "hogy a kereszt a jézusi áldozat megértésének a jelképe. Ez a megértés hit által megy végbe, a Szentlélek segítségével, tehát teljes egészében belső, lelki folyamat eredményeként. Nem a kereszt képe, ábrázolása a fontos, sőt az félrevezetőnek is bizonyulhat, hanem a bűn rendezése és Isten terve mélységének hálával való megértése." Tömören ezt foglalja magába a kereszt beszéde, amit sokan elvetnek most is.  És miért mondja a 19. versben, hogy "Elvesztem a bölcseknek bölcsességét és az értelmeseknek értelmét elvetem"? Mert az isteni

kinyilatkoztatásokkal szemben, amit keresni, kutatni és megérteni kellene, mennyi emberi okoskodás létezik: filozófia, szociológia, társadalomtudomány, egzisztencializmus, pszichológia, antropológia, stb. Még sorolhatnám. Mind az emberi lét kérdéseit kutatják és elemezgetik a saját elgondolásaik szerint. Valamilyen szintig eljutnak, de mindezek részigazságok, mert a teljességet, Isten szavát elvetik. Emberi megoldásokban bíznak, megteremtve saját bálványaikat. Hogyan vélekedik erről Isten? 20. vers : " Hol a bölcs? hol az írástudó? hol e világnak vitázója? Nemde nem bolondsággá tette-é Isten e világnak bölcsességét?"

Pedig mindkét irányvonal célkeresztjében, központjában az ember áll. Itt is, ott is, de.... Míg az emberi bölcselkedés az önmegváltás lehetőségét kínálja, ami képtelenség, hisz a bűnnel fertőzött ember egy eltorzult képmássá vált. Önzésében megkötözve, ön igazultan, vagy embereket bálványozva, kiknek csak egy lehelet van az orrában és meg nem menthetnek. Az Isten megváltási terve alapján viszont az emberré lett Fiú Isten, Jézus Krisztus, aki bűnné lett

érettünk kereszthalálában, gondoskodott megváltásról. Övé a dicsőség és általa lehetséges az istenképűség elnyerése.

21. vers: „Mert minekutána az Isten bölcseségében nem ismerte meg a világ a bölcseség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket. Hogyan lehetett volna megismerni Isten bölcsességét?”

A teremtett világból is felismerhető Isten jelenléte. Alkotásai dicsőítik őt. Ahogy a Zsolt. 19:2 mondja:"Az egek beszélik Isten dicsőségét és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat."

Luther gondolatai szerint, füveskönyve 67. o.-ról olvasom:"Mert Ádám bukása óta a világ nem ismeri sem Istent, sem az ő alkotásait. Minden lény Isten dicsőségén kívül él: nem magasztalja, nem dicséri, nem áldja Istent. Ó, milyen gyönyörű, szép és kedves gondolatai támadtak volna az embernek, ha el nem bukott volna! Milyen világosan ráismert volna Istenre minden teremtményben, úgyhogy a legkisebb és legcsekélyebb virágban is megfigyelhette volna Isten mindenhatóságát, bölcsességét és jóságát! Mert így igaz: Isten egész alkotásának szemlélése bizonyítja, különösen pedig az együgyűek számára a növények  és a talajból kihajtó ékességek tanúsítják, hogy Urunk Istenünk milyen kiváló mester, tudós és művész, akinek senki sem érhet a nyomába. Mindezt Ádám és ivadékai magasztalták és dicsőítették volna, ami azonban siratni való, romlásba döntő bűnbeesés miatt mármost elmaradt, sőt a Teremtőt még becsmérlik és gyalázzák is." De erről beszél a Róm. levél 1:20 verse is: "Mert ami Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökkévaló hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik."

Tehát Isten kinyilatkoztatta magát létezéséről a teremtés kezdetétől fogva, de azt az ember tudatosan vetette meg. Emiatt az elutasító meg nem értés miatt írja, hogy "tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket,"amire elhívást kapott Pál apostol is, aki a Kolossé. 2:8-ban figyelmeztet:"Meglássátok, hogy senki ne legyen, aki bennetek zsákmányt vet a bölcselkedés és üres csalás által, mely emberek rendelése szerint, a világ elemi tanításai szerint, és nem a Krisztus szerint való!"

Ádám és Éva még színről, színre találkozhatott Istennel. Nekik nem hitre volt szükségük, hanem bizalomra és engedelmességre. A  bűneset után, a paradicsomból való kiűzetésükkor, a személyes találkozást elvesztették. Mielőtt kiűzettek, Isten bemutatta nekik a bűnelrendezés lehetőségét, és feltárta előttük, hogy mekkora árat kell adni engedetlenségükét. Addig nem láttak halált. Megértették, hogy a leölt, ártatlan bárány Krisztust jelképezi, aki vállalja helyettük a bűn büntetését, ha megbánják tettüket. Ehhez viszont  szükségük lett a hitre, hogy elhiggyék,  mindez megfog történni. És mit látunk? Már az első generációban megjelent a hamis vallás képviselése. Lásd Kain és Ábel esetét. Isten törvényét elutasítva, saját elképzeléseiben bízva, Kain lázadásában a testvérgyilkosságig jutott. Ezután a torzulások, tévelygések, inkább a bűnt választó életvitel, olyan szintre ért, hogy a teremtéstől számított 1656 év után, Isten özönvizet bocsátott a földre. Csupán Noé családja, vele együtt 8 lélek maradt életben. Bennük volt helyes Isten ismeret. A bárka kikötésekor égőáldozatot mutatott be Noé. Fiai: Sém, Khám és Jáfet által népesedett újra az egész föld. De idő múltával fiai is a saját elgondolásaik, vágyaik szerint kezdtek élni. Csak Sém nemzetségi ágán maradt meg a hitben járás. Az ő nemzetségéből született meg Ábrahám, a hívő népek atyja, példaképe. Részleteiben most nem veszem végig a történelem kronológiáját, de egy másik alkalommal érdemes lesz áttekinteni, hogy a különböző korszakokban kik, mely népek vitték tovább tisztán az Isten ismeretét, és hirdették az Evangéliumot azzal összhangban élve. Láthatjuk tehát, hogy mindig megvolt az ellentét az isteni és az emberi elgondolás között. Az idők során még a választott nép is célt tévesztetté vált. 22. vers:”  Mert egyfelől a zsidók jelt kívánnak, másfelől a görögök bölcseséget keresnek.”

Ismerjük a zsidók jelkívánásának történetét. Elképzeléseiknek nem felelt meg Jézus Krisztus Messiásként. Hiába kaptak számtalan egyértelmű jövendölést prófétáik által érkezéséről. Ésaiás könyve tele van messiási próféciákkal. Maga a próféta így figyelmeztette a népet: Ésa. 7: 13, 14 "Halld meg hát Dávid háza! Hát nem elég embereket bosszantanotok, hogy még az én Istenemet is bosszantjátok? Ezért ád néktek jelt az Úr maga: Ímé a szűz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek" De említhetjük Mik. 5:2-t, ahol a

születés helyét is megjelöli. "De te, Efratának Betleheme...", Zak. 9:9

"Imé jön néked a te királyod, igaz és szabadító ő, szegény és szamárháton ülő, azaz nőstényszamárnak vemhén." Megannyi pontos kijelentés! De kívánságaikat nem tudta betölteni a bűneikért meghaló, bűntől szabaddá tevő Megváltó. Nekik a hatalom, az uralom mások felett ideálisabbnak tűnt, mint az önmagukon aratható győzelem.

Mi, hogy állunk ezzel a kérdéssel? Egyéni életünkben, közösségi és gyülekezeti szinten?

A görögök pedig sokistenhitükben belemerültek a mítoszokba, mitológiába, filozófiába. Meséik inkább meggyőzték őket. Nekik a hérosz, a hős elfogadhatatlan volt megfeszítve. / Csak zárójelben írom, hogy a feltámadásban benne van a katarzis is./

I. Kor. 1: 23, 24: „Mi pedig Krisztust prédikáljuk, mint megfeszítettet, a zsidóknak ugyan botránkozást, a görögöknek pedig bolondságot; Ámde magoknak a hivatalosoknak, úgy zsidóknak, mint görögöknek Krisztust, Istennek hatalmát és Istennek bölcseségét.” Kik a hivatalosak minden ágazatból és népből? A Gal. 3:7 mondja: "Értsétek meg tehát, hogy akik hitből vannak, azok Ábrahám fiai".

Hivatalossá válni csakis hit általi megigazulással lehetséges. Külön öröm számomra, hogy a délelőtti szombat iskolai tanulmányunk pont ezt tárgyalta, megfelelő részletességgel. Miben rejlik Istennek hatalma és bölcsessége? Egyrészt teremtésében és alkotásaiban, de legfőképpen abban, hogy hatalma van az embert megszabadítani bűneiből. "Mert az Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből." Fil.2:13  Bölcsessége még abban rejlett, hogy végleges megoldást talált a bűn eltörlésére. " A végtelen szeretet utat készített, amelyen az Úr megváltottai a földről a mennybe juthatnak. Ez az út Isten Fia"(1888-as üz. 177.o-ról).

25. vers:” Mert az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél, és az Isten erőtelensége erősebb az embereknél. „Mit érthet az Isten bolondságán és erőtlenségén az apostol? Ha belegondolunk nem volt bolondság megteremteni az embert? Minek után előre látta, hogy elfog bukni? Gyakran felmerülő kérdés bennem. Az ember hálátlansága, lázadása, szembe fordulása Teremtőjével.... Mégis megalkotta és adta az élet leheletét. Pátriárkák és Próféták 21. o. utolsó bekezdése:

"Olyan valaki uralkodik a mennyben, aki kezdettől fogva látja a véget, aki előtt a múlt és a jövő titkai egyaránt feltárulnak, és aki a bűn okozta sötétség és pusztítás csapásain túl látja saját szerető és áldásos tervei megvalósulását. Bár "felhő és homályosság van körülötte, de igazság és jogosság az ő székének erőssége"(Zsolt. 97:2). És ezt a világegyetem lakói, hűségesek és hűtlenek egyaránt megértik majd egy napon. "Cselekedete tökéletes, mert minden ő útja igazság! Hűséges Isten és nem csalárd: igaz és egyenes Ő" (V.Móz. 32:4)

Bölcsessége még abban is megnyilvánult, amit Jób 32:24-ben olvasunk:" Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba, váltságdijat találtam." Mi ez a váltságdíj?  Maga Isten vállal felelősséget alkotásáért és a bűnnel fertőzött ember helyett vállalja a bűn büntetését. Maga a Teremtő, Alkotó Isten lett bűnné érettünk, hogy mi élhessünk. Ami erőtlenségnek tűnt, mint kereszthalál, erősebbé tette őt Sátán hatalmi harca felett. Jézus élete: 671. o.-ról idézet: "Isten szeretete nem kevésbé fejeződött ki igazságosságában,mint irgalmasságában.Isten trónjának az igazságosság az alapja, és szeretet a gyümölcse. Sátánnak az volt a szándéka, hogy elválassza az irgalmasságot az igazságtól és igazságosságtól.Azt igyekezett bebizonyítani, hogy Isten törvényének az igazságossága egyik ellensége a békességnek. Krisztus azonban megmutatja, hogy Isten tervében ezek elválaszthatatlanul egybe kötődtek egymással. Az egyik nem létezhet a másik nélkül. "Irgalmasság és hűség összetalálkoznak, igazság és békesség csókolgatják egymást" (Zsolt.85:11) Életével és halálával Krisztus bebizonyította, hogy Isten igazságossága nem semmisítette meg irgalmasságát. Isten megbocsáthatja a bűnt, s emellett a törvény szent, igaz és jó, és annak tökéletesen engedelmeskedhetünk. Sátán vádjai megdőltek. Isten szeretetének félre nem érthető bizonyítékát adta az embereknek."

Ilyen áldozat meghozatalára egyedül Isten volt képes. Megváltási tervébe azonban bevonja az embert, és minden korban hívta, és hívja azokat, akik elfogadják váltsága által az ő ingyen kegyelmét. Az 1888-as üzenet 126. o.-án van egy elgondolkodtató mondat: "A bűnből való szabadulás bizonyosan azon múlik, hogy több hatalom van a kegyelemben, mint a bűnben."Mekkora reménység ez!!

I.Kor. 1: 26-29 : „Mert tekintsétek csak a ti hivatástokat, atyámfiai, hogy nem sokan hívattak bölcsek test szerint, nem sokan hatalmasak, nem sokan nemesek; Hanem a világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket; És a világ nemteleneit és megvetettjeit választotta ki magának az Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse:  Hogy ne dicsekedjék ő előtte egy test sem.”

Jézus kiket tudott a maga korában többségében megszólítani? Jézus élete 199 o.-ról részlet : "Jézus tanulatlan halászokat választott, akiket nem neveltek koruk hagyományai és téves szokásai szerint. Veleszületett képességekkel megáldott férfiak voltak, alázatosak és taníthatóak-olyanok, akiket kiképezhetett a munkára. Az élet megszokott útjain sokan türelmesen újra, meg újra elvégzik napi munkájukat, s nem is tudják, hogy olyan erő birtokában vannak, mely, ha felhasználnák, egy szintre emelné őket a világ legmegbecsültebb embereivel. Egy hozzáértő kéz érintése szükséges ezen alvó tehetségek felébresztéséhez. Ilyen embereket hívott el Jézus munkatársaiul, akiknek abban a kiváltságban volt részük, hogy kapcsolatban lehettek vele. A világ nagy embereinek sohasem volt ilyen tanítójuk. Amikor a tanítványok elvégezték a Megváltó iskoláját, nem voltak többé tanulatlanok és műveletlenek. Gondolkodásban és jellemben hozzá váltak hasonlóvá, s az emberek észrevették rajtuk, hogy Jézussal voltak. Urunk apostolai egyáltalán nem keresték a maguk dicsőségét. Munkájuk sikerét nyilvánvalóan Istennek köszönhették. Ezeknek az embereknek az élete, a bennük kifejlődő jellem és a hatalmas mű, melyet Isten általuk elvégzett, megmutatja, hogy mit tesz Ő meg  mindenkiért, aki elfogadja a tanítást és engedelmeskedik."

Sajnos közösségünkben láthatóan jelen van egyfajta elitizmus. Az alázat és a belátás hiánya. Az ismeret általi felfuvalkodottság, amiről Jézus azt mondta, hogy a laudiciai állapot. "Gazdag vagyok, meggazdagodtam...." Mégis ki alkalmas Krisztus követésére, arról  Pátriárkák és Próféták 607. oldalról idézem az alábbit: " Az Úr azok által tud a leghatékonyabban cselekedni, akik leginkább tudatában vannak saját elégtelenségüknek, és akik benne bíznak, mint vezetőjükben és erejük forrásában. Ő erőssé teszi őket azzal, hogy erejét gyengeségükkel egyesíti, és bölcsé azáltal, hogy bölcsességét tudatlanságukkal párosítja. Ha ápolnák az igazi alázatosságot, az Úr sokkal többet tehetne népéért, de kevés olyan ember van, aki nagy felelősséget, vagy sikerttudna elhordozni anélkül, hogy magabízóvá ne válnék és el ne feledkeznék  Istentől való függőségéről. Ez az oka annak, hogy Isten eszközei megválasztásánál mellőzi azokat, akiket a világ nagynak, tehetségesnek és kiválóságnak ismer el. Ők legtöbbször büszkék és önelégültek. Úgy érzik, képesek arra, hogy Isten tanácsa nélkül cselekedjenek."

Ha valóban képesek lennénk alázatra jutni, letéve önérzetünket, belátva semmiségünket, teret adva Szentlelkének, hogy munkálja ki bennünk a tökéletességet, Ő megtenné, hisz erre vár, hogy ezt elvégezhesse. Így nincs mivel dicsekednünk, hisz mink van, amit ne kaptunk volna? S, ami jó van, azt általa értük el. "Mert minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, akinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka" (Jak. 1:17)

30. vers: Tőle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcseségül lőn nékünk Istentől, és igazságul, szentségül és váltságul:”.  Most nagyon figyeljünk, mert ez az egy vers magába foglalja szinte az egész Újszövetség Evangéliumát! Micsoda bölcsességre vall, hogy ilyen tömörségben bírta mindezt megfogalmazni az apostol. Megpróbálom röviden, lényegre törően kibontani, amit megértettem belőle. Miként vagyunk Tőle, ha megtérésre jutottunk? Ján I. levele, 3:2 így  fogalmazza meg: "Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogyha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá, mert megfogjuk látni, amint van."

És bölcsességül úgy lett nékünk Jézus Istentől, hogy döntést hoztak arról, milyen módon és áron mentsék meg az elbukott emberiséget, személy szerint bennünk úgy, hogy a törvény be legyen töltve. II. Kor. 5:21-ben olvashatjuk: "Mert azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette érettünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne." Jézus ezt vállalva az emberért, kijelentette: " És én őérettük oda szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban." (Jn. 17:19)

Mindennek az igazságnak, szentségnek, a váltságnak az ára a kereszthalál volt. Amit hirdetnünk kell, mint a megváltottak tudományát, még ha sokaknak bolondságnak hangzik, akkor is. Ha pedig mindezt megértettük, akkor nincs másban dicsekedni valónk, csak az Úrban.

Záró gondolatként, mely figyelmeztetés és felhívás is egyben, Pál apostol Tituszhoz írt leveléből idézem: "Tit. 2: 11- 15-ig:” Mert megjelent az Isten üdvözít kegyelme minden embernek. Amely arra tanít minket, hogy megtagadván a hitetlenséget és a világi kívánságokat, mértékletesen, igazán és szentül éljünk a jelenvaló világban. Várván ama boldog reménységet és a nagy Istennek és megtartó Jézus Krisztusnak dicsősége megjelenését: Aki önmagát adta miérettünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól, és tisztítson önmagának kiváltképpen való népet, jó cselekedetekre  igyekezőt. Ezeket szóljad, és ints és feddj teljes méltósággal, senki téged meg ne vessen."

Ezt kívánom valamennyiünk számára! Ámen.

Címkék: